Az izzadás természetes jelenség: feladata a testhőmérséklet szabályozása, és az anyagcsere során felhalmozódott káros méreganyagok kiválasztása. Végterméke kellemetlen szagú folyadék, mely vízből, ásványi sókból, hormonokból, savakból és egyéb anyagokból áll.


Miért izzadunk ?

Az izzadás az egyik legtermészetesebb dolog a világon, a szervezet fontos, alapvető funkciója. Szabályozza testhőmérsékletet, hiszen a verejtékezés során kiválasztott folyadék elpárolog, és megakadályozza a bőr illetve a belső szervek túlmelegedését. A megemelkedett testhőmérséklet kialakulhat a levegő magas hőmérséklete, illetve az izomzat fizikai igénybevétele során, láz leküzdésekor, vagy betegség esetén. Minden ember több mint két millió verejtékmiriggyel rendelkezik, melyek leginkább a hónaljban, a tarkón, a fejen, a homlokon, illetve a kéz és a talp felületén oszlanak el. Ezek a területek fokozottabb mértékben vannak kitéve az izzadásnak. Természetes körülmények között minden nap körülbelül fél liter verejték távozik a bőrből izzadás során, ez a mennyiség nagyobb hőmérsékleten akár a hat litert is elérheti. A kóros izzadás közvetlenül nem veszélyezteti az életünket, de hoszú távon megkeserítheti a mindennapjainkat, súlyosabb esetben pszichés zavarokat, depressziót okozhat. A stressz fokozza a verejtéktermelést, ami általában a tenyéren, talpon és a hónaljban okoz kellemetlen tüneteket. A kórosan fokozott izzadásra a dezodorok és izzadásgátlók gyakran nem nyújtanak kielégítő megoldást..

A nők és a férfiak ugyanolyan arányban hajlamosak a túlzott izzadásra egy 2004-es amerikai felmérés szerint. A nőknél valamivel gyakrabban jelentkezik hónaljban a probléma, a férfiaknál a tenyéri-talpi izzadás jellemzőbb. Nem lehet tudni, vajon a „modern korban” nőtt-e a túlzott izzadással küzdők száma, mindenesetre ma több jelentőséget tulajdonítanak a problémának, mint ötven vagy száz évvel ezelőtt.

A bőrben kétféle verejtékmirigy létezik.

Az ún. apokrin mirigyek a hónaljban, az emlőben és a nemi szervek környékén találhatók. A szőrtüszőkbe nyílnak, méretük és aktivitásuk serdülőkorban, hormonális hatásra nő meg, majd idős korban ismét csökken. Váladékuk tejszerű csepp a szőrtüsző nyílásában. Baktériumok hatásásra ez adja a sokszor kellemetlen testszagot. (Bűzmirigyek)
Az ún. ekkrin verejtékmirigyek az irha alsó rétegében lévő gomolyagszerű csöves mirigyek, melyek szabadon nyílnak a bőr felszínén. Testünkön mintegy 2 millió ilyen ekkrin verejtékmirigy található. Számuk testtájanként változó, a tenyéren és a talpon a legtöbb (400-600 négyzetcentiméterenként). Működésüket az ún. szimpatikus idegrendszer szabályozza, a hormonális rendszer nincs rájuk közvetlen befolyással. Az ekkrin verejték szagtalan, átlátszó, sós ízű folyadék, melynek 99 százaléka víz.

Mi befolyásolja az izzadság mennyiségét?


Dühösek vagyunk

Ha dühbe gurulunk, szervezetünkben stresszhormonok szabadulnak fel, amitől megnő a pulzusszám, fölmegy a vérnyomás, emelkedik a testhőmérséklet. Mindez izzadáshoz vezet. A düh néha egészséges érzelmi reakció, gondot csak az okoz, ha rendszeressé válik.

Nyomás alatt

Aki már csúszott életében határidővel vagy elakadt a szava nagyobb hallgatóság előtt, az tudja, hogy a stressz, a szorongás és a zavar alaposan meg tudja izzasztani az embert. A stressz különösen a tenyér és a talp verejtékmirigyeire hat, a nyirkos tenyér még csak fokozza a zavart és a szorongást.

Kávé

A kávé kétféleképpen hat az izzadásra. A koffein egyfelől stimulálja a központi idegrendszert, ami aktiválja a verejtékmirigyeket, és a forró vagy meleg folyadék is izzaszt.

Fűszeres ételek

Az erős, csípős ételek becsapják a szervezetünket, azokat az idegi receptorokat ingerlik, amelyek a hőre is reagálnak, ezért ül ki a verejték az arcunkra például egy csípős leves fogyasztásakor.

Túlzott alkoholfogyasztás

Rögtön meg tudjuk mondani valakiről, hogy már alaposan a pohár fenekére nézett, mert nemcsak bizonytalanul áll a lábán és összemossa a szavakat, de vörös az arca és verejtékezik. Az izzadás az alkohol értágító hatásának tulajdonítható.

Dohányzás

Újabb ok arra, ha eddig még nem tettük volna meg, hogy abbahagyjuk a dohányzást. A nikotin hatására acetilkolint választ ki a szervezetünk, s ez stimulálja a verejtékmirigyeket. Szapora lesz a pulzus, emelkedik a vérnyomás és a testhőmérséklet. A nikotinmegvonás is fokozott verejtékezéssel jár.

Megint itt van a szerelem

Úgy érezzük, elveszítettük a fejünket, ám a szerelem valójában az agyban kezdődik, amikor kiszabadulnak az adrenalinszerű vegyi anyagok. A kémia a felelős a szívdobogásért, az izzadt tenyérért és a szerelem többi árulkodó jeléért.

Várandósság

A szervezetben a várandósság alatt kibocsájtott hormonok és a fokozott anyagcsere fokozza a hőérzetet és aktivizálja a verejtékmirigyeket. Fogyasszon a terhes elég folyadékot. A baba megérkezése után néhány hétig még többet izzad a kismama, mert ilyenkor távozik a terhesség alatt tárolt folyadéktöbblet.

Láz

A testhőmérséklet betegségben azért emelkedik meg, hogy a kórokozók számára ellenséges környezetet teremtsen. Amikor lemegy a láz, izzadni kezdünk, ez is elősegíti a test lehűtését.

Menopauza

A csökkenő ösztrogénszint a szervezet hőközpontjára, a hipotalamuszra hat. Mindegy, milyen hideg van kint, a változó korban levő hőnek hőhullámai vannak, kitágulnak az erek, és maximális fokozatra kapcsolnak a verejtékmirigyek.

Angina és más betegségek

A verejtékezés az angina, illetve a szívinfarktus velejárója is lehet. A fertőzések, a diabétesz és a pajzsmirigy túlműködés is verejtékezést okozhat.

Egyes gyógyszerek mellékhatása

Több gyógyszer mellékhatása a fokozott verejtékezés, ilyenek az antidepresszánsok, a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), a vérnyomáscsökkentők, néhány diabétesz elleni gyógyszer, valamint a rák kezelésére alkalmazott szerek. Ha az izzadás túlságosan erős, beszéljük meg az orvossal az esetleges gyógyszercserét vagy az adagolás megváltoztatását.